Zuzmó felhasználás

Ezt a cikket azért készítettük, hogy jobban megértsd a zuzmó felhasználást, amely sokak számára még mindig nagyon homályos kérdés. 

Az egyes zuzmók alatt felsoroltuk a négyzetméterenkénti hozzávetőleges fogyasztást - a tisztítatlan norvég zuzmók esetében ez 4-8 kg/m2, a tisztított finn zuzmók esetében 4-6 kg/m2. Ez a tartomány elég széles, ezért sok vásárló kérdezi tőlünk, hogy melyik értéket válassza. Mi mindig a magasabb értéket javasoljuk, amennyiben az ügyfél azt szeretné, hogy a mohakép, vagy a fal profi módon nézzen ki, és hasonlítson az interneten látottakhoz. A zuzmót azonban többféleképpen lehet megmunkálni, ezért a fogyasztása is nagyon egyéni, és mindenkinek a saját belátására van bízva, hogy melyik kötési módszert választja.

Ebben a cikkben a tisztítatlan norvég zuzmóra koncentrálunk, és megmutatjuk, hogyan néz ki a kép, ha vastagon ragasztjuk, és megtudjuk, hogy mennyi zuzmót használunk ehhez.

Előkészítettünk egy 40x25cm-es táblát, ami pontosan 0,1m2. Mivel a legmagasabb megadott 8kg/m2 fogyasztást vettük figyelembe, 800g világoszöld zuzmót készítettünk. A képen látható, hogy ez a 800g zuzmó hogyan néz ki az előkészített deszkához képest. Úgy tűnhet, hogy túl sok a zuzmó, és bizonyára nem is hiányzik, de figyelembe kell vennünk, hogy a növény alsó részeit el kell távolítani, és a térfogat jelentősen csökken.

A növényeket kb. 6 cm magasra vágtuk, és "állva" ragasztottuk a deszkára. Az egyes fürtöket egymás mellé helyeztük, de nem kell túlságosan összenyomni őket, csak annyira, hogy "állva" tartsák a formájukat. Ha túl lazán raknánk őket, akkor oldalra eshetnének. Ha keret nélküli deszkát használsz (mint mi tettük), akkor kicsit játszani kell a szélekkel, és javasoljuk, hogy rövidebb és kisebb növényeket ragassz a szélekre.  

Mi összesen 700 g zuzmót költöttünk egy 0,1 m2-es területre. Ebből következik, hogy "sűrű" ragasztásnál célszerű kb. 7kg/m2 fogyasztással számolni. A képen látható a 700g-ból visszamaradt hulladék mennyisége is. A hulladék kb. 250g volt, tehát a teljes mennyiség valamivel több mint 1/3-a. Ha kisebb mélységű képet kellett volna készíteni (esetünkben ez a 6cm volt), akkor a hulladék valamivel több lesz, és a fogyasztás is valamivel magasabb lehet. Meg kell azonban jegyezni, hogy ezt a hulladékot már figyelembe vesszük a fogyasztás kiszámításakor, és mindig lesz hulladék, mivel a növények túl magasak, és mindig le kell vágni egy részét.

Összehasonlításképpen készítettünk egy második, ugyanolyan méretű lemezt, és 400 g zuzmót adtunk hozzá. Nem állva ragasztottuk a növényeket, mert az nem működött volna jól ebben az esetben, hanem "laposan", kb. 45°-os szögben ragasztottuk őket, és csak lazán ragasztottuk egymás mellé az egyes fürtöket, fokozatosan a kép tetejétől lefelé haladva. Pontosan 400g zuzmó fogyott, ami azt mutatja, hogy a várható fogyasztás alsó határa helyes, és lazább ragasztással kb. 4kg/m2 tisztítatlan zuzmó kell. A hulladék is kb. 1/3-a volt a teljes mennyiségnek, mivel a gyökereket is eltávolítottuk, bár nem kellett a növényeket meghatározott hosszúságúra vágni. A rizómák nélkül azonban mindenképpen jobban néz ki a kép.

És itt van a két kép összehasonlítása:

Nem kell kidobnod a keletkező hulladékot. Felhasználhatod például más dekorációk béléseként, koszorúk alapjaként, vagy akár egy másik mohaképhez, amelyet aztán további szép mohadarabokkal egészíthetsz ki.   

Az ebben a cikkben bemutatott fogyasztási számítások a tisztítatlan norvég zuzmókra vonatkoznak, amelyeknek hosszabb a gyökere, ezért a növény jelentős részét le kell vágni. A finn zuzmóval már próbáltunk dolgozni, mivel panelek készítéséhez használjuk. Vastag ragasztás esetén a fogyasztás valójában 6 kg/m2. Lazább ragasztás esetén alacsonyabb fogyasztást is figyelembe vehetünk, de ez a feldolgozás módjától függ, tehát egyéni.